IPPI Tudományos Estek
Cigány és/vagy roma - Csoporton belüli és kívüli elfogadás és kirekesztés az oktatásban és sportban
2023. december 13. szerda, 18:00, Zoom
https://ppk-elte-hu.zoom.us/j/97616750232
Program:
Cigány és/vagy roma -
Csoporton belüli és kívüli elfogadás és kirekesztés az oktatásban és sportban
18:00 Köszöntő
Prof. dr. Győri János, egyetemi tanár, ELTE PPK IPPI
18:05-18:30 Cigány és/vagy roma
Prof. dr. Forray R. Katalin, MTA doktora, professor emerita
18:30-18:45 Kérdések/válaszok, vita
5 perc szünet
18:50-19:15 A romákkal szembeni diszkrimináció az utánpótlás sportban, Magyarországon: Egy terepkísérlet-sorozat első eredményei
Takács Borbála, doktori hallgató, ELTE PPK PDI
19:15-19:30 Kérdések/válaszok, vita
19:30-19:35 Zárszó
Prof dr. Győri János, egyetemi tanár, ELTE PPK IPPI
Cigány és/vagy roma
Az ország legnépesebb etnikai kisebbsége: bár a tényleges létszámukat nem lehet pontosan meghatározni, sok százezres
nagyságrendjük vitán felüli. Nagyobb csoportjaik a magyarcigányok, az oláhcigányok (romák) és a beások. A Magyarországon
– és Európában – elfogadott nemzetközi cigány nyelv a romani. A többségükben Dunántúlon élő beások a román nyelv saját
változatát beszélik. A magyarcigányok nyelve a magyar, bár több saját szavuk is van. A csoportok inkább ellenségesek, mint
barátságosak egymással.
Az elterjedt előítéletek szerint iskolázatlanok, munkanélküliek, ezért is hajlamosak bűnözésre. Valójában mindez azt jelenti, hogy
ezek a negatívumok gyakoribbak lehetnek egyes csoportjaikban, mint a társadalom egészében. A zenészek ma már olyan csekély
létszámú csoportot alkotnak, amelynek tagjai inkább az őseikre büszkék, maguk többnyire ugyanúgy iskolázódnak, mint a hasonló
társadalmi státuszúak. A beás csoport társadalmi helyzete átlagosan az aprófalvak népéhez hasonlít, de ki kell emelni a pécsi kezdeményezéseket
(Gandhi Gimnázium, romológia szak) és a köréjük épülő civil kezdeményezéseket. A magyarcigányok társadalmi
megoszlása is a teljes társadalomra hasonlít; különbség viszont, hogy sokkal magasabb arányú közöttük az alacsonyan iskolázottak,
képzetlenek aránya. Ez összefüggésben van lakóhelyeikkel: az északi és keleti határok menti falvak csekély lehetőséget nyújtanak
a társadalmi felemelkedésre. Az oláhcigányok, a romák a népcsoport legöntudatosabb tagjai, eredeti anyanyelvüket beszélik, ugyanolyan
családcentrikusak, mint a cigányság más csoportjai, gyermekeiknek törekednek jómódjukat átadni, taníttatják őket.
Az egyes csoportok közötti eltérések jelentősek, a csoportközi viszonyok sok helyütt még mindig tradicionálisak.
Prof. dr. Forray R. Katalin egyetemi tanulmányait Szegeden (tanár), majd Budapesten (szociológia) végezte. Enyingen volt tanár, majd az Oktatáskutató Intézet tudományos főmunkatársaként dolgozott. Alapítója, majd vezetője a Pécsi Tudományegyetem Romológia Tanszékének, alapítója, majd vezetője az Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskolának. Jelenleg nyugdíjasként kapcsolódik be a kutatásba és oktatásba. Tudományos tevékenysége: oktatáspolitika, regionális és társadalmi különbségek, kisebbségek, különösen a cigány/roma népesség helyzete Magyarországon és Európában.
A romákkal szembeni diszkrimináció az utánpótlás sportban, Magyarországon:
Egy terepkísérlet-sorozat első eredményei
A sport szerepe a társadalmi integrációban egyre szélesebb körben kutatott téma, azonban ahhoz, hogy a sport társadalmi
folyamatokra előnyös hatásai érvényesülhessenek, elengedhetetlen, hogy minél többek számára elérhető legyen az abban való
részvétel. Magyarországon a diszkrimináció nagy mértékben érinti a cigányokat (Csomor és mtsai., 2021; Simonovits & Simonovits,
2022). Feltételezzük, hogy a sport világában is megfigyelhetőek ezek a kirekesztő attitűdök és hátrányos megkülönböztetések,
ezért kísérletet tettünk egy online kontrolált terepkísérlet-sorozat megvalósítására. Kutatásunk célja annak feltérképezése
volt, hogy a roma gyerekek milyen esélyekkel indulnak a labdarúgás, a kosárlabda és a röplabda területén kezdő szinten, utánpótlás
korban, a sportegyesületekbe való jelentkezéskor. Egy randomizált terepkísérlettel 2023 tavaszán labdarúgó egyesületeket
(N=200) kerestünk fel roma és nem roma profilú email-címekről Nesseler és társai (2019) és Gonzalez és mtsai (2021) kutatási
dizájnja alapján. A kutatás második hullámában, ősszel párosított kísérleti dizájnnal röplabda (N=60) és kosárlabda (N=75) klubokba
jelentkeztünk be roma és nem roma emailprofilokról. Az érkezett válaszok arányát, illetve tartalmát hasonlítottuk össze és
meglepő eredményeket kaptunk.
Takács Borbála doktori hallgató az ELTE-PPK Pszichológiai Doktori Iskola, Szocializáció és Társadalmi folyamatok programjának harmadéves doktorandusz hallgatója. 2014-ben végzett a Testnevelési Egyetem Rekreációszervezés és Egészségfejlesztés szakán, röplabda edzői képesítést is megszerezve. Mesterszakos tanulmányait az ELTE PPK Interkulturális Pszichológia és Pedagógiai Intézet Társadalmi Befogadás Tanulmányok programjában végezte 2018-ban. A KacsaKő Kőzösségépítő Egyesület társalapítója és elnöke. Kutatásaiban a sport előítélet csökkentő és társadalmi integrációt elősegítő hatását vizsgálja.
Munkacsoportjának tagjai: Arin Agich, Szatmári Gergő, Bolonyai Flóra, Kutas Julianna, Váradi Luca és Simonovits Borbála