Vezető kutató: Simonovits Borbála

A többségi társadalom és a bevándorlók közötti viszonyok tanulmányozását választottam posztdoktori kutatási célként, mivel az elmúlt időszakban az Európát nagymértékben érintő migrációs válság súlyos – a bevándorlókkal és a menekültek kapcsolatos  –  szak-  és biztonságpolitikai kérdéseket  vetett fel.  Kutatásom elméleti keretét Allport (1954)  kontaktus elmélete adta, melynek lényege, hogy megfelelő körülmények között a társas érintkezés  hatékonyan képes csökkenteni a többség kisebbséggel szemben táplált negatív sztereotípiáit illetve előítéleteit.

Az összetett kutatási cél elérése érdekében, a jól ismert kvantitatív (survey adatok másod- elemzése)  és kvalitatív módszerek mellett, a kontrollált terepkísérlet módszerével vizsgáltam a társas érintkezés és a bevándorlókkal kapcsolatos attitűdök összefüggéseit. Összefoglalva, a  projekt keretében végzett kutatási eredményekből közölt publikációk itt érhetők el:

Simonovits, B. (2016): Realistic and Symbolic Threats. The Social Basis of Mass-Migration Related Fear in Contemporary Hungary. Review of Sociology. 2016/4. Vol. 4. pp. 53-74. http://real.mtak.hu/51724/1/53_73_veg.pdf

Simonovits, B,  Sik E., and  Szeitl B. (2016):  Az idegenellenesség alakulása és a bevándorlással kapcsolatos félelmek Magyarországon és a visegrádi országokban Régió. 24. Évf. 2016/2. pp. 81-108.

Simonovits, B. and Szeitl, B. (2016): Menekültekkel és migrációs politikával kapcsolatos attitűdök Magyarországon és nemzetközi összehasonlításban In:  Kolosi, T. and Tóth, I. Gy. (szerk): Társadalmi Riport 2016. TÁRKI, Budapest, 2016 p. 420-440.

Simonovits, B. (2018): Inter-Group Contacts and Anti-Immigrant Sentiments at the Dawn of the 2015 Migration Crisis: The Case of Hungary. Working Paper.

Endre Sik, Bori Simonovits (2019): 'The first results of the content analysis of the media in the course of migration crisis in Hungary'. CEASEVAL Working Paper

Endre Sik, Bori Simonovits (2019): 'The sociological characteristics of the discourse on relocation quotas in Hungary'. CEASEVAL Working Paper

Simonovits, B. and Szeitl, B. (2019): Attitudes towards migration and migration policies in Hungary and Europe (2014-2018) In:  Kolosi, T. and Tóth, I. Gy. (szerk): Social Report 2018. TÁRKI, Budapest. http://www.tarki.hu/sites/default/files/2019-02/295_313_Simonovits_Szeitl.pdf

Simonovits, B. (2020): The Public Perception of the Migration Crisis from the Hungarian Point of View—Evidence from the Field. In:  Birgit Glorius, Jeroen Doomernik (eds) Geographies of Asylum in Europe and the Role of European Localities. Part II: Moralities and Rationalities of Refugee Reception. IMISCOE Research Series, Springer. 155-176. https://www.springer.com/gp/book/9783030256654

Koltai, J. Sik, E. and Simonovits, B (2020) Network capital and migration potential, International Journal of Sociology, DOI: 10.1080/00207659.2020.1726110

A kapcsolati tőke szerepe a migrációs döntésben. Interjú Simonovits Borival magyar és beszámoló angol nyelven, ELTE PPK. Az interjú másodközlése az elte.hu-n.

Tanárok interkulturális nézetei és ezek hatása az osztálytermi munkára

Projektvezető: Dr. Győri János

Az OTKA K-79143 számmal jelzett Tanárok interkulturális nézetei és ezek hatása az osztálytermi munkára című kutatásunk a tanári kogníciókutatásoknak arra az elméleti alapfeltételezésére épít, miszerint a tanárok nézetei, vélekedései, hiedelmei, előítéletei befolyásolják a tantermi tevékenységüket, s ha  – például egy megfelelő továbbképzés vagy tréning eredményeként – kedvező változások következnek be e kognitív jellemzőikben, akkor az kedvezően hathat vissza a tantermi munkájukra is. Exploratív kutatásunkban Magyarországon elsőként igyekeztünk feltárni a tanárok interkulturális nézeteit, de túlmenve a pusztán kognitivista kutatási hagyományokon, azt is igyekeztünk megvizsgálni, hogy milyen harmóniák és diszharmóniák tapasztalhatók a tanárok nézetei, illetve konkrét tantermi tevékenységeik között. Ez utóbbi megismerése érdekében a hazai kutatásokban mind ez idáig alig használt videóval megtámogatott tantermi megfigyelés módszerét alkalmaztuk. A több tucat iskola és 300 tanár bevonásával végzett, kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt alkalmazó vizsgálat eredményeire építve a jövőben szeretnénk a tanárok interkulturális szenzitivitását növelő, didaktikai eljárásmódjaikat e téren gazdagító képzési módszereket kidolgozni.  A kutatás elméleti hátterének és eredményeinek bemutatása az alábbi két kötetben található (ELTE-Readeren olvashatóak, illetve letölthetőek pdf-ben is: I. kötet, II. kötet).

Az etnikai-kulturális identitásfejlődés európai távlatai

Projektvezető: Dr. habil. Nguyen Luu Lan Anh

A kutatás a magyarországi többségi, valamint etnikai-nemzeti kisebbségi, ill. bevándorló fiatalok európai, nemzeti, illetve etnikai-kulturális identitásfejlődésének komplex, dinamikus rendszerét kívánja megragadni egy tágabb társadalmi, interkulturális és szocializációs kontextusban, kvantitatív és kvalitatív kutatási terv keretében. A feltárandó kérdések között szerepelt annak vizsgálata, ahogyan a történelmi kisebbségi és bevándorló fiatalok észlelik a többségi társadalmat; az mennyiben fogadja el, engedi meg vagy ignorálja, esetleg a diszkrimináció alapjává teszi a kisebbségi etnikai-kulturális identitásokat.  A kutatás összefüggéseket keresett az akkulturáció és az életkor, valamint az iskolában való boldogulás, a kortárs csoporttal való kapcsolat minősége és az identitásfejlődés különböző fázisai között, az iskola, a család és kortárs csoport hatásrendszerének keretében. Az identitáskonstrukciókban megjelenő tipikus nemi különbségek mintázatainak feltárására is törekedett. A fejlődési megközelítés mellett a vizsgálatban a történeti, etnokulturális folytonosság megközelítése is fontos szerepet játszik, nemcsak a család történetén, a „szimbolikus család” dinamikáján, hanem a magyar társadalom hagyományai, a „nemzeti traumák” percepcióján keresztül is. (A tanulmánykötet letölthető pdf-ben.)