IPPI Tudományos Estek
IPPI Tudományos Estek
Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézete (ELTE PPK IPPI) 2020-ban tudományos műhelysorozatot indított IPPI Tudományos Estek – Sokféleség a Társadalomban és Kutatásban címmel. A sorozatban az ELTE PPK IPPI, valamint a PPK és más ELTE karok oktatói, kutatói, doktori hallgatói tartanak előadást a társadalmi sokféleségről, elsősorban pszichológiai, neveléstudományi, szociológiai és antropológiai szempontokból. A programok nyilvánosak.
2024. november 28. Tánc- és mozdulatművészet - A migráció, társadalmi integráció és asszimiláció összefüggésrendszerében
A táncantropológia lehetőségei a migrációkutatásban (Az előadás prezentációja itt érhető el.)
Az előadás a szakirodalom alapján arra keresi a választ, miként gazdagíthatják, árnyalhatják a migrációs folyamatokról való tudásunkat a mozgásrendszerekre és mozgásközösségekre irányuló kutatások.
Dr. Kovács Nóra kulturális antropológus, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, az INTERSECTIONS folyóirat szerkesztője. Fő kutatási területei a latin-amerikai magyar diaszpórák, a családon belüli kapcsolatok, transznacionális migránsok kérdései, valamint a táncantropológia.
Mozdulatművészet: az emancipáció és az asszimiláció új útjai (Az előadás prezentációja itt érhető el.)
A mozdulatművészet már az újrafogalmazott modern Gesamtkunstwerk részeként a nagyobb társadalmi diskurzusok (életreform, modernizáció, emancipáció stb.) találkozási pontjain új művészi formává sűrítette a spiritualitásra való megújult vágyat, az önreform és az önkifejezés belső szükségét, és alakot adott a térhez és a testhez, különösképpen a női testhez való megváltozott viszonynak, értelemszerűen tehát a női emancipációs törekvéseknek is. Az 1910-es évek végére a mozdulatművészet egyfelől életforma elemmé vált, másfelől a művészi és tanári pályák egyikeként egy új kultúrát teremtő művészi-értelmiségi csoport megjelenését segítette.
A mozdulatművészet vonzereje az emancipált zsidóság körében a nők előtt legkorábban megnyitott bölcsészettel vetekedett (vagy a numerus clausus miatt annak helyét vette át). Az ismert művészetpártolás, valamint a műveltség és iskolázottság révén történő osztálylegitimáció számára új mintát teremtett Dienes Valéria, a tudós nőből lett táncos, a pálya legitimációjában pedig nagy szerepet játszott, hogy az első időkben, az 1910-es évek végéig az orkesztikai növendékek egyharmada a legnevesebb arisztokrata családokból (Apponyi, Zichy, Széchenyi, Batthyány) került ki.
A mozdulatművészekből és a köréjük szerveződő tanítványi körökből, továbbá az iskolák tanáraiból és az előadások közreműködőiből, valamint a közönségből rekonstruálható nagyobb társadalmi térben a mozdulatművészet olyan szegmensként jelent meg, mely sajátos identitásvál(asz)tás lehetőségét kínálta, miáltal egy korábban nem létező asszimilációs utat nyitott meg. A nemzetközi és a hazai szellemi műhelyekbe ágyazott új művészeti ág és tanári pálya egy kivételesen magas- és sokoldalú képzettséggel rendelkező (főleg budapesti és nem kis részben már asszimilált zsidó családokból származó) nőkből álló művészi-értelmiségi csoport identitásának forrása lett, az új identitás pedig felülírta a származást és az asszimilációs nyomást. Az előadásban Interjúk, visszaemlékezések, levelezések és életrajzi adatok alapján ennek a folyamatnak néhány részletét mutatom be.
Prof. emer. Boreczky Ágnes, az IPPI alapító oktatóinak egyike, jelenleg már professor emerita. A multikulturális pedagógia mellett a családszociológia és narratív szociológia, nevelésszociológia és neveléstörténet, valamint a mozdulatművészet hazai története, pedagógiai és kulturális vonatkozásai is a kutatási területei közé tartozik. 1993 óta az ELTE tanára, jelenleg az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán, az Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézetben dolgozik.
Program
18:00-18:05 Köszöntő
Prof. dr. Győri János, ELTE PPK IPPI
18:05-18:35 A táncantropológia lehetőségei a migárciókutatásban
Dr. Kovács Nóra kulturális antropológus, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa
18:35-19:00 Kérdések/válaszok, vita
5 perc szünet
19:05-19:35 Mozdulatművészet: az emancipáció és az asszimiláció új útjai
Prof. emer. Boreczky Ágnes, ELTE PPK IPPI
19:35-20:00 Kérdések/válaszok, vita
20:00 Zárszó
Prof. dr. Győri János, ELTE PPK IPPI
2024. november 7. The socialization and integration process of international and doctoral students in Hungarian higher education context
Learning to Integrate Hungarian and International Students: Institutional and Individual Challenges
The intensification of inward mobility focused attention on the issue of the integration of foreign students in higher education. Although studying abroad has many individual advantages, students often face challenges during their studies. The increasingly diverse student communities and the presence of an increasing number of international students highlighted the importance of integration for the institutions as well. The lecture focuses on different arenas of integration, the individual and institutional obstacles, and emphasizes the importance of the topic.
Brief professional background of the speaker
Georgina Kasza has been an employee of Tempus Public Foundation since 2016, and currently works as a working head of unit of the Foundation. She obtained her doctorate at the Doctoral School of Educational Sciences of the ELTE PPK. Her primary research area is the international dimensions of higher education. In recent years, he has participated in several research projects that examined various aspects of being a student abroad.
A journey and a rat race: The professional socialization of doctoral students (Az előadás anyaga innen letölthető.)
The professional socialization of students progressing towards a doctoral degree is a fluid phenomenon (Weidmann, 2020), starting well before the start of doctoral training and not necessarily ending immediately after the degree. Our
research, based on semi-structured interviews with 30 Hungarian and international doctoral students and young graduates, explored the motives of the socialization process associated with doctoral degree acquisition, which cut
across several dimensions. Such motives are the role of the family, the choice of the topic, and the role of the supervisor. The presentation will show how interview respondents linked these socialization spaces to the success of the doctoral process and how young researchers outline visions for their professional career.
Brief professional background of the speaker
Erzsébet Csereklye, PhD is a senior lecturer at the Institute of Intercultural Psychology and Education, Eötvös University, Budapest.
Her research interests include theories of multicultural education, issues of social justice in various areas and institutions of education, access to education and the pathways of cultural and social groups within the educational system. She has been involved in a number of international research projects in the field of multicultural pedagogy, and has been teaching for several years at the Rutgers University, USA and at the University of Graz, Austria.
Program
18:00-18:05 Welcome speech
Prof. dr. János Győri, ELTE PPK IPPI
18:05-18:35 Learning to Integrate Hungarian and International Students: Institutional and Individual Challenges
Georgina Kasza PhD, Head of unit, Tempus Public Foundation
18:35-19:00 Q/A Discussion
5 minutes break
19:05-19:35 A journey and a rat race: The professional socialization of doctoral students
Erzsébet Csereklye PhD, Senior lecturer, ELTE PPK IPPI
19:35-20:00 Q/A Discussion
20:00 Closing speech
Prof. dr. János Győri, ELTE PPK IPPI
2024. október 11. Befogadó intézmények - A megoldás kulcsa a részletekben rejlik
Mi fán terem az inkluzív intézményvezetés – a SISL projekt bemutatása (Az előadás anyaga innen érhető el.)
A 2019-22 között a European Agency for Special Needs and Inclusive Education (továbbiakban Európai Ügynökség) által megvalósított projektben az inkluzív iskolavezetés (Supporting Inclusive School Leadership továbbiakban SISL) témakörét jártuk körül Magyarországon és további három európai országban (Málta, Írország, Svédország). A SISL projekt célja az volt, hogy feltérképezzük, milyen módon lehet segíteni és fejleszteni az inkluzív iskola vezetését helyi és nemzeti szintű politikai keretek és támogatási mechanizmusok révén. A projekt többek között megpróbálta tisztázni az inkluzív intézményvezetés fogalmát, meghatározni az inkluzív intézményvezetés standardjait, és szakpolitikai ajánlásokat fogalmazott meg az inkluzív intézményvezetésre vonatkozóan.
Mindezek mellett a SISL projekt keretében kidolgozásra került egy önértékelési eszköz, mely segítséget nyújthat az iskolavezetőknek és szakpolitikusoknak az inkluzív intézményvezetés irányába történő elmozduláshoz. Előadásomban ennek a munkának a legfontosabb megállapításait és a hazai elővizsgálat tapasztalatait mutatom be.
Dr. habil. Perlusz Andrea gyógypedagógus, speciális pedagógia szakos tanár és szakpedagógus, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar habilitált főiskolai tanára. Több tízéves tapasztalattal rendelkezik az integrált – inkluzív nevelés – oktatás területén, számos inkluzív intézményfejlesztési folyamatban és képzésben szerzett tapasztalatot. Fő kutatási területe a befogadó közösségek attitűdje a fogyatékossággal élő személyek iránt, valamint a hallássérült személyek identitásának kérdései, beilleszkedése a többségi nevelési-oktatási intézményekbe. 2017 óta Magyarország szakmai kéviselője a European Agency for Special Needs and Inclusive Education nevű szervezetben. Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Gyógypedagógiai Albizottságának elnöke.
A témához kapcsolódó publikációi:
Perlusz Andrea: Az inkluzív intézményvezetés és az inkluzív nevelés-oktatás összefüggései / Educatio 29 :3 pp. 350-362. 13 p. 2020.
Andrea Perlusz: Inclusive School Leadership (2021). Fogyatékosság és társadalom (Hungarian Journal of Disability Studies & Special Education) 2021/2 pp. 25.
https://fogyatekossagtudomany.elte.hu/wp-content/uploads/2022/01/FT_2021_2_angol_final_220124.pdf
„Kapásból megmondták, hogy nem fogadnak vak gyereket” – Látássérült személyek iskolai tapasztalatai (Az előadás anyaga innen érhető el.)
Az intézményvezetés és a pedagógusok attitűdje meghatározó a látássérült diákok iskolai integrációjában. Azt, hogy mi jellemzi a látássérült diákok oktatási intézményekben szerzett tapasztalatait, 2016 és 2017 között vizsgáltam 31 felnőtt látássérült személlyel felvett félig strukturált interjúk segítségével, melyeket kvalitatív tartalomelemzéssel elemeztem. A retrospektív vizsgálatok során feltártam a látássérült személyek szegregált és integrált intézményekkel kapcsolatos tapasztalatait és vélekedéseit, a pedagógusok szerepének jelentőségét, az intézményi fogadókészség jellemzőit, valamint a kortársak észlelt attitűdje mellett a látássérült diákok osztályon belüli helyzetét is.
Dr. Lendvai Lilla az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Interkulturális Pedagógiai és Pszichológiai Intézet mesterképzésének elvégzését követően a PPK Pszichológiai Doktori Iskolában folytatta doktori tanulmányait, konzulense dr. Nguyen Luu Lan Anh, opponense pedig dr. Perlusz Andrea volt. Kutatásai középpontjában a mesterképzés óta a fogyatékos személyekkel kapcsolatos attitűdök, valamint a látássérült személyek ezekre vonatkozó percepcióinak vizsgálata áll, különös tekintettel a nőiséggel, maszkulinitással és szülői szerepekkel kapcsolatos megélésekre. A témát fogyatékosságtudományi perspektívából közelíti meg, a gender aspektusok pedig kiemelkedő jelentőséggel bírnak kutatásaiban.
Program:
18:00-18:05 Köszöntő
Prof. dr. Győri János, egyetemi tanár, ELTE PPK IPPI
18:05-18:35 Mi fán terem az inkluzív intézményvezetés – a SISL projekt bemutatása
Dr. habil. Perlusz Andrea, gyógypedagógus, speciális pedagógia szakos tanár, szakpedagógus, ELTE BGGYK
18:35-19:00 Kérdések/válaszok, vita
5 perc szünet
19:05-19:35 „Kapásból megmondták, hogy nem fogadnak vak gyereket” – Látássérült személyek iskolai tapasztalatai
Dr. Lendvai Lilla, egyetemi adjunktus, ELTE PPK IPPI
19:35-20:00 Kérdések/válaszok, vita
20:00 Zárszó
Prof. dr. Győri János, egyetemi tanár, ELTE PPK IPPI
2024. május 2. Társadalmi mítoszok és amit a kutatás mutat: nők, meritokrácia, romák, családpolitika
A meritokrácia mítosza: nők helyzete a felső vezetői kiválasztás során
Miközben a felső vezetői kiválasztás során a leggyakrabban hangoztatott szlogen az, hogy csak a képesség és rátermettség számít, azt látjuk, hogy a kiválasztás reprodukálja a privilegizált fehér, középosztálybeli férfiak hatalmát a legfelsőbb döntéshozói szinteken. A visegrádi országokban folytatott interjús kutatásban fejvadászokat és ügyfeleket (n=52) kérdeztünk a felső vezetői kiválasztás folyamatáról, hogy kiderítsük, miért alulreprezentáltak a nők a sikeres jelöltek között.
Prof. dr. Nagy Beáta a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, a BCE-n 2001-től működő Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központ társalapítója. Fő kutatási területei a nemek és a munkaerőpiac kérdéséhez kapcsolódnak. Legutóbbi empirikus vizsgálatai nők a tudományban, a felső vezetői kiválasztás, illetve a COVID-19 alatti munkamegosztás kérdésével foglalkoztak.
Romák a családpolitikai diskurzusokban
A szakirodalomban kevés szó esik arról, hogy a genderellenes diskurzusok és politikák hogyan érintik az etnikai kisebbségeket, miközben az etnikai kisebbségek is gyakran célpontjai a genderellenes mozgalomnak. Előadásunkban a magyarországi romák esetét vizsgálva kívánunk foglalkozni a genderellenes, a nemek közti egyenlőséget megkérdőjelező diskurzusokkal és az interszekcionalitással. Konkrétabban, a nemzeti-konzervatív kormány által 2010 óta bevezetett családpolitikai intézkedéseket, a hozzájuk kapcsolódó diskurzusokat tekintjük át és azok roma kisebbségre gyakorolt hatásait.
Dr. habil. Vidra Zsuzsanna az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE PPK) Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézet oktatója. Fő kutatási területei a szegénység, az etnicitás, a migráció, az oktatás, a rasszizmus, a politikai szélsőségek, valamint a média és a kisebbségek. Számos cikket publikált a romák és nem romák interetnikus kapcsolatairól, az oktatási egyenlőtlenségekről, a munkaerőpiacról és szociálpolitikai kérdésekről. Szerkesztett egy kötetet a Kanadába irányuló roma migrációról, valamint egy másik kötetet a szélsőjobboldalról és a roma mobilizációról. Legutóbbi munkái a gyermekkereskedelemmel és a szélsőjobboldali diskurzusokkal, a magyarországi iszlámellenességgel és genderellenes diskurzusokkal foglalkoztak.
Dr. Virágh Enikő Anna az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Pedagógiai és Pszichológiai Kar Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézetének posztdoktori kutatója. Fő kutatási területe a nemi erőszak és az áldozattá válás társadalmi megítélése, valamint a média ebben betöltött szerepe. Doktori disszertációját 2022-ben védte meg az ELTE Szociológia Doktori Iskolájában. Disszertációjában a szexuális erőszakkal és zaklatással kapcsolatos nyilvános diskurzusokat vizsgálta olyan eseteken keresztül, amelyekről a média lenyűgözően beszámolt. Cikkei magyar és angol nyelven jelentek meg lektorált folyóiratokban.
Program:
18:00-18:05 Köszöntő
Prof. dr. Győri János, egyetemi tanár, ELTE PPK IPPI
18:05-18:35 A meritokrácia mítosza: nők helyzete a felső vezetői kiválasztás során
Prof. dr. Nagy Beáta, egyetemi tanár, BCE
18:35-19:00 Kérdések/válaszok, vita
5 perc szünet
19:05-19:35 Romák a családpolitikai diskurzusokban
Dr. habil. Vidra Zsuzsanna, habilitált egyetemi docens, ELTE PPK IPPI, Dr. Virágh Enikő Anna, tudományos munkatárs, ELTE PPK IPPI
19:35-20:00 Kérdések/válaszok, vita
20:00 Zárszó
Prof. dr. Győri János, egyetemi tanár, ELTE PPK IPPI
2024. február 20. - Kollektív trauma, emlékezet és identitás - A SOÁ és a Roma Holokauszt emlékezete
Kiáltó csend. A Soá helyi emlékezete magyarországi településeken
A holokauszt helyi emlékezetére fókuszáló kutatásunk kvalitatív társadalomtudományi módszerekkel dolgozza fel és értelmezi a holokauszt-emlékezet jelenben feltárható jelentéseit Magyarországon. A kutatás újdonsága, hogy a magyarországi holokauszt-emlékezet kutatás eddig kevésbé feltárt vetületét, a transzgenerációs és transzlokális emlékezeti mintázatok összehasonlító vizsgálatát is magában foglalja. Az előadás során többek között arra a kérdésre fogjuk keresni a válaszlehetőségeket, hogy milyen jelentéssel bír ma a holokausztra való emlékezés Magyarországon a különböző generációk között, különböző településeken. Mi van a némaság, az elhallgatás mögött? Melyek a jelek, amelyek köztünk vannak, de nem ér el hozzánk jelentésük?
Dr. Papp Richárd kulturális antropológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának egyetemi docense. Oktatási és kutatási területe a vallás, az etnicitás és a nacionalizmus kulturális jelentéseit öleli fel. Kiemelt kutatási területei a szociokulturális emlékezet és a zsidó kulturális identitás. Jelenleg Visegrádi Alap által támogatott Transgenerational Holocaust memory in Central Europe kutatási projektet vezeti. A kutatás célja a holokauszt-emlékezet közelmúltbeli jelentéseinek feldolgozása és értelmezése kvalitatív társadalomtudományi módszerekkel Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban.
Prof. emer. Csepeli György szociálpszichológus, a nemzeti identitáskutatás kiemelkedő alakja. Megalapozta a szociálpszichológia hazai főiskolai és egyetemi szintű oktatását, több kiadásban megjelent, egyre bővülő tankönyveiből nemzedékek tanultak és tanulnak. Több alkalommal volt elnöke a Magyar Szociológiai Társaságnak (legutóbb 2010-2015 között). A World Complexity Science Academy (WCSA) alelnöke 2019-től, és a lapjának a szerkesztője 2020-tól. Az ELTE és a Miskolci Egyetem professor emeritusa, a Kőszegen működő Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK) senior kutatója volt 2020-ig. 2023 novemberében a Magyar Tudományos Akadémia Eötvös József-koszorú kitüntetésben részesítette a hazai szociálpszichológiai tudomány terén végzett nemzetközileg ismert és elismert munkásságáért, a csoportközi viszonyok, a nemzeti érzés- és tudatvilág, az antiszemitizmus, a cigányellenesség, a xenofóbia területén végzett úttörő jelentőségű kutatásaiért, a mesterséges intelligencia az emberi életet minden területen radikálisan megváltoztató gazdasági-társadalmi hatásainak vizsgálatáért, valamint az Értékek ébresztése című legújabb munkájáért.
A roma holokauszt és az emlékezés infrastruktúrái: kihívások az iskolákban, a nemzeti emlékezetben és a roma mozgalomban (Az előadás anyaga innen letölthető.)
Az előadás arra világít rá, hogy mi az ára és a tétje annak, hogy a roma holokauszttal kapcsolatos emlékezet átadásának infrastruktúrái nagyon alacsony szinten adottak, a romákkal szembeni előítéletek pedig kihívás elé állítják az iskolákat. Szó lesz arról is, hogy milyen mozgásteret jelöl ez ki a roma önszerveződés, vagy éppen a pedagógusok számára.
Bernáth Gábor több évtizede dolgozik a roma közösség integrációjáért a Roma Sajtóközpont egyik alapítójaként majd igazgatójaként, kutatóként, trénerként. Számos könyvet jegyez szerzőként, szerkesztőként, mások mellett egy középiskolásoknak a roma holokausztról szóló könyvet, Puczi Béla önéletírását, vagy a roma telepeken az 1980-as évek közepéig dokumentált kényszermosdatásokról szóló kötetet. A roma holokauszt témájában az elmúlt években mintegy 200 pedagógusnak tartott tréningeket. Kiemelt érdeklődési területe, hogy miként építhető fel egy új narratíva az egyenlőség, a szolidaritás és a felelős kormányzás értékei mentén.
Program:
18:00-18:05 Köszöntő
Prof. dr. Győri János egyetemi tanár, ELTE PPK IPPI
18:05-18:35 Kiáltó csend. A Soá helyi emlékezete magyarországi településeken
Dr. Papp Richárd docens, kulturális antropológus, ELTE TáTK,
Prof. emer. Csepeli György, szociálpszichológus
18:35-19:00 Kérdések/válaszok, vita
19:05-19:35 A roma holokauszt és az emlékezés infrastruktúrái: kihívások az iskolákban, a nemzeti emlékezetben és a roma mozgalomban
Bernáth Gábor, a Roma Sajtóközpont alapítója, igazgatója, kutató
19:35-20:00 Kérdések/válaszok, vita
20:00 Zárszó
Prof. dr. Győri János egyetemi tanár, ELTE PPK IPPI
2023. december 13. - Cigány és/vagy roma - Csoporton belüli és kívüli elfogadás és kirekesztés az oktatásban és sportban
Cigány és/vagy roma
Az ország legnépesebb etnikai kisebbsége: bár a tényleges létszámukat nem lehet pontosan meghatározni, sok százezres nagyságrendjük vitán felüli. Nagyobb csoportjaik a magyarcigányok, az oláhcigányok (romák) és a beások. A Magyarországon - és Európában - elfogadott nemzetközi cigány nyelv a romani. A többségükben Dunántúlon élő beások a román nyelv saját változatát beszélik. A magyarcigányok nyelve a magyar, bár több saját szavuk is van. A csoportok inkább ellenségesek, mint barátságosak egymással.
Az elterjedt előítéletek szerint iskolázatlanok, munkanélküliek, ezért is hajlamosak bűnözésre. Valójában mindez azt jelenti, hogy ezek a negatívumok gyakoribbak lehetnek egyes csoportjaikban, mint a társadalom egészében. A zenészek ma már olyan csekély létszámú csoportot alkotnak, amelynek tagjai inkább az őseikre büszkék, maguk többnyire ugyanúgy iskolázódnak, mint a hasonló társadalmi státuszúak. A beás csoport társadalmi helyzete átlagosan az aprófalvak népéhez hasonlít, de ki kell emelni a pécsi kezdeményezéseket (Gandhi Gimnázium, romológia szak) és a köréjük épülő civil kezdeményezéseket. A magyarcigányok társadalmi megoszlása is a teljes társadalomra hasonlít; különbség viszont, hogy sokkal magasabb arányú közöttük az alacsonyan iskolázottak, képzetlenek aránya. Ez összefüggésben van lakóhelyeikkel: az északi és keleti határok menti falvak csekély lehetőséget nyújtanak a társadalmi felemelkedésre. Az oláhcigányok, a romák a népcsoport legöntudatosabb tagjai, eredeti anyanyelvüket beszélik, ugyanolyan családcentrikusak, mint a cigányság más csoportjai, gyermekeiknek törekednek jómódjukat átadni, taníttatják őket.
Az egyes csoportok közötti eltérések jelentősek, a csoportközi viszonyok sok helyütt még mindig tradicionálisak.
Prof. dr. Forray R. Katalin DSc (férje Kozma Tamás DSc) egyetemi tanulmányait Szegeden (tanár), majd Budapesten (szociológia) végezte. Enyingen volt tanár, majd az Oktatáskutató Intézet tudományos főmunkatársaként dolgozott. Alapítója, majd vezetője a Pécsi Tudományegyetem Romológia Tanszékének, alapítója, majd vezetője az Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskolának. Jelenleg nyugdíjasként kapcsolódik be a kutatásba és oktatásba. Tudományos tevékenysége: oktatáspolitika, regionális és társadalmi különbségek, kisebbségek, különösen a cigány/roma népesség helyzete Magyarországon és Európában.
A romákkal szembeni diszkrimináció az utánpótlás sportban, Magyarországon: Egy terepkísérlet-sorozat első eredményei
A munkacsoport tagjai: Takács Borbála, Arin Agich, Szatmári Gergő, Bolonyai Flóra, Kutas Julianna, Váradi Luca és Simonovits Borbála
A sport szerepe a társadalmi integrációban egy egyre szélesebb körökben kutatott téma, azonban ahhoz, hogy a sport társadalmi folyamatokra előnyös hatásai érvényesülhessenek elengedhetetlen, hogy minél szélesebb körök számára elérhető legyen az abban való részvétel. Magyarországon a diszkrimináció nagy mértékben érinti a cigányokat (Csomor és mtsai., 2021; Simonovits & Simonovits, 2022), és feltételezzük, hogy a sport világában is megfigyelhetőek ezek a kirekesztő attitűdök és hátrányos megkülönböztetések, ezért kísérletet tettünk egy online kontrolált terepkísérlet-sorozat megvalósítására. Kutatásunk célja annak feltérképezése volt, hogy a roma gyerekek milyen esélyekkel indulnak a labdarúgás, kosárlabda és a röplabda területén a legelső szinten: kezdő szinten utánpótlás korban, a sportegyesületekbe való jelentkezéskor. Egy randomizált terepkísérlettel 2023 tavaszán labdarúgó egyesületeket (N=200) kerestünk fel roma és nem roma profilú emailcímekről Nesseler és társai, (2019) és Gonzalez és mtsai (2021) kutatási dizájnja alapján. A kutatás második hullámában, ősszel párosított kísérleti dizájnnal röplabda (N=60) és kosárlabda (N=75) klubbokat kerestünk fel mind roma, és mind nem-roma email profilokról. Az érkezett válaszok arányát, illetve tartalmát hasonlítottuk össze és meglepő eredményeket kaptunk.
Takács Borbála doktori hallgató (és munkatársai) az ELTE-PPK Pszichológiai Doktori Iskola, Szocializáció és Társadalmi folyamatok programjának harmadéves doktorandusz hallgatója. 2014-ben végzett a Testnevelési Egyetem Rekreációszervezés és Egészségfejlesztés szakán, röplabda edzői képesítést is megszerezve. Mesterszakos tanulmányait az ELTE PPK Interkulturális Pszichológia és Pedagógiai Intézet Társadalmi Befogadás Tanulmányok programjában végezte 2018-ban. A KacsaKő Kőzösségépítő Egyesület társalapítója és elnöke. Kutatásaiban a sport előítélet csökkentő és társadalmi integrációt elősegítő hatását vizsgálja.
Program
18:00 Köszöntő
Prof. dr. Győri János, egyetemi tanár, ELTE PPK IPPI
18:05-18:30 Cigány és/vagy roma
Prof. dr. Forray R. Katalin, MTA doktora, professor emerita
18:30-18:45 Kérdések/válaszok, vita
5 perc szünet
18:50-19:15 A romákkal szembeni diszkrimináció az utánpótlás sportban, Magyarországon: Egy terepkísérlet-sorozat első eredményei
Takács Borbála, doktori hallgató, ELTE PPK PDI
19:15-19:30 Kérdések/válaszok, vita
19:30-19:35 Zárszó
Prof dr. Győri János, egyetemi tanár, ELTE PPK IPPI
2023. november 28. - Competition and Culture: Chinese mothers' socialization goals and Arab immigrants in Hungary
How Chinese mothers socialize their children to competition (Presentation is available here.)
China has openly transformed into a highly competitive society, both in terms of the school system, business life, and the labor market, and this is changing the worldview, value system, and psychological characteristics of young people (H. Sun, 2006; Wu et al., 2007, Bai et al., 2008). Bian et al (2022) studied Chinese mothers’ parenting goals and found that they care more about their children’s academic competitiveness and personal well-being than their mothers’ generation.
The talk will focus on the parental goals Chinese mothers and fathers in different places of residence in China have and especially what kind of competitive attitude they attempt to socialize for their children being able to withstand the intensely competitive Chinese society. The talk will also focus on the ideas and socialization practices of adaptive coping with winning and losing as part of the competitive emotional and behavioral process. (NKFIH- OTKA-K 135963)
Prof. Márta Fülöp is scientific advisor and head of the Social and Cultural Research Group in the Institute of Cognitive Neuroscience and Psychology, HUN-REN Research Centre of Natural Sciences and a professor of social and cultural psychology in the Department of Social and Intercultural Psychology, Károli Gáspár University of the Reformed Church. She is secretary general of the International Association for Cross-Cultural Psychology and president of Children’s Identity and Citizenship: European Association.
Arab immigrants acculturation in Hungary: the role of competitive and cooperative relations (Presentation is available here.)
There were approximately 12 000 immigrants of Arab ethnicity living in Hungary according to the latest Microcensus (2016). The number has been growing since significantly.
According to TÁRKI Social Research Institute in 2015 94% of the Hungarian respondents refused refugees of Arab ethnicity specifically (Vidra, 2018). Given the attitudes towards immigrants in Hungary it is an outstanding issue to understand how these immigrants, specifically immigrants of Arabic ethnicity are able to integrate into the Hungarian society, what kind of acculturation processes are characteristic to them. Although the first generations of Arabs arriving in Hungary took place in the 1970s and 1980s, the research on this ethnic group in different domains is scarce and close to non-existent.
Csepeli and Örkény (2021) studied Arab immigrants attachment to Hungary and found that it surpasses both their solidarity with the diaspora at large and their own ethnic group in Hungary. Besides, Arabs are most trusting toward fellow Arabs of their home country, have more faith in “the Hungarians” than in the Arabs living next door. The talk will focus on the acculturation orientation of Arabs from different nationalities moving to Hungary for different motives and their perception of the role of in-group and out-group competition in their acculturation. Participants were asked to associate to the word Hungary and to their own country and to the words competition and cooperation (AGA Technique, Szalay and Brent, 1967) followed by semi-structures interviews. The talk will highlight different acculturation strategies in relation to these competitive experiences.
Mariem Jebali, a Ph.D. student in Socialisation and Psychology of Social Processes Programme at the Faculty of Education and Psychology, ELTE. Graduated with an Master degree in Clinical and Health psychology from the same faculty. Currently researching the topic of “Acculturation of the Arab immigrants into the Hungarian society: the cooperation and competition strategies”. Currently working as a recruiter for GE Steam Power.
Program:
18:00 – 18:05 Welcome speech
Prof. dr. Győri János, ELTE PPK IPPI
18:05-18:30 How Chinese mothers socialize their children to competition
Prof. Márta Fülöp, DSc, HUN-REN Institute of Cognitive Neuroscience and Psychology, Research Centre of Natural Sciences
18:30–18:45 Q/A Discussion
5 minutes break
18:50–19:15 Arab immigrants acculturation in Hungary: the role of competitive and cooperative relations
Mariem Jebali, PhD student, ELTE PPK PDI / Prof. Márta Fülöp, DSc, HUN-REN Institute of Cognitive Neuroscience and Psychology, Research Centre of Natural Sciences
19:15–19:30 Q/A Discussion 19:30–19:35
Closing speech
Prof. dr. János Győri, ELTE PPK IPPI
2023. április 24. - Megosztók és megosztottak
A piactól Remetekertvárosig: a magyarországi kínaiak harminc éve
Harminc éve, 1993-ban szigorította a magyar kormány a tartózkodási engedélyek kiadását kínai állampolgároknak. A rendszerváltást követő négy évben tízezerszámra érkeztek Magyarországra kínaiak, és hamar központi szerepet szereztek a piacokon folyó árukereskedelemben. A 2010-es évek elejére ennek a kereskedelemnek végképp leáldozott. Hova lettek a kínaiak a piacokról? Hányan vannak ma a magyarországi kínaiak, kik ők, hogy változott társadalmi helyzetük és viszonyuk Kínához és Magyarországhoz?
Nyíri Pál a globális történelem és antropológia tanára és a történelem-művészettörténet-ókortudomány tanszékcsoport vezetője az amszterdami Vrije Universiteiten. Fő kutatási területe a kínai elitek nemzetközi mobilitása.
Legutóbbi könyvei:
· Reporting for China: How Chinese Correspondents Work with the World
· Chinese Encounters in Southeast Asia: How People, Ideas and Money from China Are Changing a Region
Megkülönböztetés „bűntudattal” és „bűntudat nélkül”: A diszkrimináció megjelenési formái a megosztáson alapuló gazdaságban
Milyen mértékben és milyen módokon diszkriminálják a megosztásra épülő platformok a roma és kerekesszékes utasokat? Előadásunkban annak a többéves terepkutatásnak az eredményeiről számolunk be, melyet az egyik vezető magyarországi telekocsi alkalmazás tulajdonosaival együttműködésben végeztünk, 2018 és 2021 között. Annak érdekében, hogy a fogyatékosság- és romaellenes diszkrimináció mértékéről empirikus kutatási eredményekhez jussunk, a kontrollált terepkísérlet módszerére támaszkodva 2021 őszén több mint 1000 üzenetet küldtünk ki a telekocsi rendszerben utazásokat meghirdető sofőröknek. A kutatás legérdekesebb eredménye, hogy az azonos jóváhagyási arányok ellenére a kerekesszékes utasok nagyobb arányban kaptak választ a sofőröktől (még ha az elutasító volt is), és udvariasabb válaszokat kaptak, mint a roma utasok. Az előadásban ennek a kutatásnak az első eredményeit tekintjük át és értelmezzük.
Kurdi Benedek kísérleti pszichológus, a Yale Egyetem posztdoktori kutatója. Fő kutatási területei a szociális kogníció, az attitűdök és az implicit (automatikus) mentális folyamatok. Benedek a Personality and Social Psychology Review, a Social Cognition és a Social Psychological and Personality Science folyóiratok szerkesztőbizottságának, valamint a Project Implicit edukációs honlap (https://implicit.harvard.edu/) tudományos tanácsadó testületének tagja. Holnapja a https://benedekkurdi.com/ címen érhető el.
Simonovits Borbála az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának habilitált egyetemi docense. Az ELTE Szociológia szakán végzett survey-statisztikus szakirányon (2001-ben), és szintén az ELTE Szociológia Doktori Iskolájában szerezte meg doktori fokozatát (2012); emellett a Leuveni Katolikus Egyetemen szerzett mester diplomát szociálpolitikai elemzés területén (2004).
Az előadás hátteréül szolgáló kézirat (elbírálás alatt)!
Simonovits, B., Kurdi, B., & Simonovits, G. (2022). Discrimination with and without compunction: Varieties of unequal treatment in the sharing economy. https://doi.org/10.31234/osf.io/xvu8s
Program:
18:00 – 18:05 Köszöntő
Prof. dr. Győri János, ELTE PPK IPPI
18:05 – 18:35 A piactól a Remetekertvárosig: a magyarországi kínaiak harminc éve
Prof. dr. Nyíri Pál, a globális történelem és antropológia tanára és a Történelem-művészettörténet-ókortudomány tanszékcsoport vezetője az amszterdami Vrije Universiteit-en
18:35 – 18:50 Kérdések/válaszok, vita
18:55 – 19:25 Megkülönböztetés „bűntudattal” és „bűntudat nélkül”: A diszkrimináció megjelenési formái a megosztáson alapuló gazdaságban
Dr. Simonovits Borbála, ELTE PPK IPPI és Dr. Kurdi Benedek, kísérleti pszichológus, a Yale Egyetem posztdoktori kutatója
19:25 – 19:40 Kérdések/válaszok, vita
19:40-19:45 Zárszó
Prof. dr. Győri János, ELTE PPK IPPI
2023. április 3. - Kultúraközi gyermekkorkutatások: Japán-magyar gyermekkornarratívák: Marék Veronika meséinek kultúraközi értelmezése
Gyermekkor-metaforák a kultúraközi kutatás szolgálatában És: mit jelent kutatópárban dolgozni?
Mit adhat a kutatónak, ha két vagy több területen vizsgálódik kutatópárban? Jelen előadásban példákon keresztül mutatjuk be milyen lehetőséget rejt a multidiszciplináris kutatás, mely jelen esetben multikulturális kontextusban is értelmezhető. Példákon keresztül rávilágítunk miben más, mitől inspiráló egy kutatópár együttműködése. Az előadásban mesekönyvek és gyermekek gyermekkor-metaforáit értelmezünk képi és nyelvi módszerek segítségével.
Dr. Endrődy Orsolya
Az Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézet adjunktusa. Az ELTE PPK-n doktorált gyermekkor-kutatásból, az ikonográfia módszertani lehetőségeit vizsgálja időbeli és térbeli keretek között. Korábban 5 évet élt Oszakában, Japánban, így különösen a japán kultúra vizuális megjelenítése érdekli a gyermekábrázolásban. Korábban például japán fametszeteket – ukiyo-e képeket elemezett a gyermekkép feltárása érdekében. Imai Rennel több ízben dolgozott már együtt.
Marék Veronika sikere Japánban: okok és kultúraközi szempontok
Marék Veronikának, Magyarország egyik leghíresebb gyerekkönyv írójának Laci és az oroszlán című könyve 1965-ben jelent meg először japánul. Azóta Japánban nemcsak gyermekek, hanem felnőttek is imádják. A kutatásban Marék könyvei népszerűségének titkát elemezzük kultúraközi szempontból. Megnézzük, a japán és a magyar kultúra hogyan befolyásolhatja a mese értelmezését.
Imai Ren
Japánban, az Oszakai Egyetemen tanult magyar nyelvet és nyelvészetet, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Kulturális nyelvészeti PhD Programon tanult kognitív nyelvészetet. Jelenleg az Interkulturális nyelvészeti PhD Programhoz tartozik doktorjelöltként: a gyermekkönyvek és a metaforikus gondolkodás fejlődése közötti kapcsolatot kutatja.
Program:
18:00 – 18:05 Köszöntő
Prof. dr. Győri János, ELTE PPK IPPI
18:05 – 18:35 Gyermekkor-metaforák a kultúraközi kutatás szolgálatában. És: mit jelent kutatópárban dolgozni?
Dr. Endrődy Orsolya, ELTE PPK IPPI és Imai Ren, doktorjelölt, ELTE BTK
18:35 – 18:50 Kérdések/válaszok, vita
18:55 – 19:25 Marék Veronika sikere Japánban: okok és kultúraközi szempontok
Imai Ren, doktorjelölt, ELTE BTK és Dr. Endrődy Orsolya, ELTE PPK IPPI
19:25 – 19:40 Kérdések/válaszok, vita
19:40-19:45 Zárszó
Prof. dr. Győri János, ELTE PPK IPPI
2023. március 20. - Családok - generációk: Transzgenerációs folyamatok a családi dinamikában
A kiterjesztett szimbolikus család. Egy új családelmélet keretei. (Az előadás anyaga innen tölthető le.)
Az előadás Dr. Boreczky Ágnes nemrégiben megjelent Families in the Swirl of Time című könyvre épül, melyben többévtizedes családkutatásait foglalta össze egy új konceptuális keretbe. A szimbolikus kiterjesztett család elmélete a családot összetett és dinamikus többgenerációs viszonyrendszerként fogja fel: ebben formálódik az a sajátos történeti-társadalmi tér, melynek elmondott/elhallgatott, tudatosított/tudattalan stb. folyamatai minden családtag életére, választásaira, viszonyulásaira hatással vannak. Az előadásban számos példával illusztrálva a rendszer jellemző vonásait és összetevőit ismerteti. Utóbbiak közül két nagyobb témát kiemel: a családi narratívák és az idők kérdéskörét.
Dr. Boreczky Ágnes, az IPPI alapító oktatóinak egyike, jelenleg már professor emerita. A multikulturális pedagógia mellett a családszociológia és narratív szociológia, nevelésszociológia és neveléstörténet is a kutatási területei közé tartozik. 1993 óta az ELTE tanára, jelenleg az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán, az Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézetben dolgozik.
Örökölt traumáink, transzgenerációs hatások (Az előadás anyaga innen tölthető le.)
A transzgenerációs hatás olyan viselkedésminta, amelyet a szüleinktől kapunk. Ők pedig azt adják tovább, amit kisgyermekként a saját szüleiktől tanultak el, és ez így megy generációról generációra (ld: Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem).
A transzgenerációs trauma a mindennapjainkban tapasztalható jelenség. Ha egy kliens depressziós, szorongásos tünetekkel, öngyilkossági gondolatokkal, pánikreakciókkal pszichológushoz fordul, akkor érdemes vizsgálódni a család múltjában: a nagyszülők érintettek voltak-e például a holokausztban.
Esetrészletek bemutatásával lesz szó az „örökölt traumák” hatásairól.
Dr. Bárdos Katalin (Virág Teréz Traumakutató Csoport)
klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, 1979-2005-ig az Óbudai és az Újpesti Nevelési Tanácsadókban pszichológus, 2005-2010-ig Budavári Nevelési Tanácsadóban igazgató, 1994-től a KÚT Pszichoterápiás Rendelő munkatársa, 2001-től vezetője, 2018-tól az Erős Ferenc (1946-2020) irányításával megalakult a Virág Teréz Traumakutató Csoport tagja. Írásai jelennek meg, konferenciákat szervez.
Program:
18:00 – 18:05 Köszöntő
Prof. dr. Győri János, ELTE PPK IPPI
18:05 – 18:35 A kiterjesztett szimbolikus család. Egy új családelmélet keretei
Dr. Boreczky Ágnes, professor emerita, ELTE PPK IPPI
18:35 – 18:50 Kérdések / válaszok, vita
18:55 – 19:25 Örökölt traumáink, transzgenerációs hatások
Dr. Bárdos Katalin, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, Virág Teréz Traumakutató Csoport
19:25 – 19:40 Kérdések / válaszok, vita
19:40 – 19:45 Zárszó
Prof. dr. Győri János, ELTE PPK IPPI