Záróvizsga
Záróvizsga
A ZÁRÓVIZSGA A 2022/2023-AS TAVASZI FÉLÉVBEN SZEMÉLYESEN LESZ MEGTARTVA! A Záróvizsgára vonatkozó tudnivalók lentebb olvashatóak.
A ZÁRÓVIZSGA A 2021/2022-ES TAVASZI FÉLÉVBEN SZEMÉLYESEN LESZ MEGTARTVA! A Záróvizsgára vonatkozó tudnivalók lentebb olvashatóak.
ZÁRÓVIZSGA A 2021/2022-ES TANÉV ŐSZI FÉLÉVÉBEN
ZÁRÓVIZSGA A 2020/2021-ES TANÉV TAVASZI FÉLÉVÉBEN
ZÁRÓVIZSGA A 2020/2021-ES TANÉV ŐSZI FÉLÉVÉBEN
ZÁRÓVIZSGA A 2019/2020-AS TANÉV TAVASZI FÉLÉVÉBEN kiegészítéssel
IPPI szakzáróvizsga és a szakdolgozat védése
Bírálatok
A szakdolgozatot ketten értékelik, az egyik bíráló a konzulens maga, a másik pedig egy másodolvasó ("opponens"). A bírálatok a dolgozat értékelése (erősségek, korlátok) mellett egy-egy konkrét kérdést is tartalmaznak; amelyekre a védés során válaszolni kell. A konzulens szűkebben a szakdolgozathoz kapcsolódó kérdést tesz fel, a másodolvasó pedig egy teoretikusabb, az interkulturális tanulmányokhoz kapcsolódó kérdést („tétel”).
A Bizottság
A védésen a bizottság Elnöke (szokásosan: Nguyen Luu Lan Anh) mellett annak állandó tagjai az IPPI oktatói közül kerülnek ki (3-4 fő), valamint egy külső tag is jelen van. A védésen jelen van még meghívottként a bizottság tagjain túl a konzulens, valamint lehetőség szerint a másodolvasó is.
Feladatok a védésen
A vizsgán alapvetően négy feladata van az államvizsgázónak:
- a szakdolgozat lényegre törő bemutatása (javasolt időtartam: 8-10 perc),
- válasz a bírálatokra (amennyiben azok tartalmaznak olyan kritikai megállapításokat, amelyekre reflektálni szükséges),
- válasz a konzulens és a másodolvasó által feltett konkrét kérdésekre,
- válasz a bizottság szóban feltett kérdéseire (amennyiben vannak ilyen kérdések).
Időkeret és időbeosztás
A rendelkezésre álló időkeret: maximum 15 perc, de semmiképpen sem több, mint 17 perc. Fontos tehát a jó időbeosztás. A 15 percet a vizsgázó belátása szerint strukturálja; lehet például az 1-3 pontokon sorban haladni, de lehet úgy is csinálni, hogy a szakdolgozat bemutatásának folyamatába építi be a bírálatokra adott válaszokat és/vagy a konzulens által feltett kérdésre adott választ. A másodolvasó által adott kérdésre („tétel”) mindenképpen külön szükséges válaszolni. Célszerű a Bizottság felé jelezni a vizsga megkezdésekor, milyen stratégiát követ a vizsgázó, azaz hogyan, milyen sorrandben oldja meg a részfeladatokat!
Gyakori, hogy valamely elméleti hátteret, vagy elemzési szempontot hiányol a bírálat, ilyenkor célszerű lehet úgy eljárni, hogy magának a dolgozatnak a bemutatását egészíti ki a hiányolt szempontokkal a vizsgázó. Érdemes tehát nem pusztán a kritikákra, kérdésekre válaszolni, hanem lehet „hozzátenni” is a bemutatáshoz!
A napi beosztásban 30 perc jut összességében egy-egy emberre. Kérünk szépen mindenkit, hogy pontosan érkezzen! (Inkább kicsit korábban, mint a megadott időpontja).
Prezentáció
A védéshez mindenképpen ajánlott kísérő prezentáció készítése (ppt/prezi/infografika, stb.). Tekintettel a rendelkezésre álló időre (15 perc), maximum 10-15 diát érdemes készíteni. Javasolt címek (értelem szerűen a saját kutatához igazítva): Témafelvetés, Elméleti háttér, Hipotézisek, Módszer, Eredmények, Összefoglalás-Kitekintés. Általános elv, hogy a diasor alapvetően a szakdolgozat bemutatását kíséri, aza a szóbeli kifejtést egészíti ki. Érdemes arra törekedni, hogy minél kevesebb, de lényeges információ legyen rajta, ne legyen zsúfolt! A szakdolgozat bemutatása mellett érdemes 2-4 slide-ot szentelni a bírálatokban feltett kérdésekre adott válaszok rövid összefoglalásának is (amennyiben azokat a szakdolgozattól elkülönülten mutatja be). A technika ördögére tekintettel érdemes legalább két független helyen tárolni a prezentációt (például egy pendrive és egy online felület).
Értékelés
A védést követően a bizottság rövid időre kiküldi a jelöltet, és ötfokozatú érdemjeggyel értékeli 1.) a szakdolgozat védését, 2.) a bírálatokban feltett két kérdésre adott választ. Ezt követően a jelöltet visszahívja, majd az eredményt az Elnök közli a vizsgázóval, és a Bizottság kézfogással gratulál a vizsgázónak.