IPPI TDK Háziverseny

Németh Judit:
Idős nők életkor alapú diszkriminációs tapasztalatai és megküzdési stratégiái

Témavezető: Dr. Lendvai Lilla

Rezümé: 

Magyarországon az ageizmus témájában az elmúlt két évtizedben főként kvantitatív kutatások folytak (pl. Kolos et al., 2020; Dobossy et al., 2003; Monostori & Gresits, 2018; Hegedüs et al., 2020; Kovács et al., 2018; Törőcsik & Németh, 2018; Daxkobler, 2005; Hegedüs & Törőcsik, 2020; Jászberényi, 2008); kifejezetten életkori diszkriminációval foglalkozó hazai kvalitatív kutatás még nem készült, és nemzetközi szinten sem került még be a szociológiai és pszichológiai kutatások fősodrába (Krekula et al, 2018; APA, 2020).

Jelen kvalitatív kutatás erre a hiányosságra reagálva a magyarországi időskorú nők megélt, észlelt életkor alapú diszkriminációs tapasztalatait igyekszik feltárni félig strukturált interjúk tartalomelemzése révén. A kritikai feminista gerontológia perspektívájából a következő kérdésekre keresem a választ: Hogyan viszonyulnak az idős nők az időskorhoz kapcsolódó társadalmi normákhoz? Milyen stratégiákat alkalmaznak az idős nők az időskorral kapcsolatos sztereotípiák kezelésére? Minta: 70 éves és annál idősebb nőkkel legalább 12 interjú készítése a cél. Az interjúkról hangfelvétel és terepfeljegyzés készül. Előzetes eredmények: jelen kivonat írásakor 6 fővel készült el az interjú. Több témát érintettünk (időskor kezdete, egészség, megjelenés, emancipáció); előzetes eredményként a gondoskodás témáját elemeztem mélyrehatóbban a következő altémákra fókuszálva: a gondoskodó női szerep interakciója más szerepekkel (tanulás, munka), a gondoskodói szerepek értékelése a résztvevők által, az interjúalanyok vélekedése saját gondozási szükségleteikről. Mindegyik felsorolt altémában látunk negatív tapasztalatokat és megküzdési stratégiákat is. Azonosítva az életen át tartó gondozói munka hatását az egyén időskori tapasztalataiban következtetéseket vonok le az időseket érintő rendszerszintű egyenlőtlenségekre vonatkozóan. Az elsődleges eredmények alapján kritikát fogalmazok meg a sikeres idősödésről, továbbá a nyugdíjpolitika és idősgondozás méltányossági hiányosságairól. A kutatás hiánypótló eredményei hozzájárulnak a magyarországi időskorúak esélyegyenlőségi helyzetének, életminőségének mélyebb megértéséhez, amely elengedhetetlen feltétele az időseket érintő strukturális egyenlőtlenségek feltárásának és intervenciós gyakorlatok tervezésének.

***

Seben Laura Anna:
LMBTQI+ témák médiareprezentációja a magyarországi híroldalakon

a 2021. évi LXXIX. törvény előtt és után

– szövegbányászati elemzés

Témavezetők: Dr. Lendvai Lilla és Dr. Ring Orsolya
 

Rezümé: 

Magyarországon az LMBTQI+ személyek folyamatosan ki vannak téve az előítéleteknek, az ezeken alapuló diszkriminációnak, sok esetben gyűlöletcselekedeteknek. Jogaikat a kormányzat intézkedések évről évre korlátozzák. A 2021. augusztus 6-án megjelent 2021. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló rendelet több korábbi törvény módosítását hozta magával: így kodifikálták a homoszexualitás és a transzneműség „népszerűsítésének” tiltását, amely a gazdasági reklámtevékenységeket, a médiát, és a köznevelés területét is érintette (Háttér Társaság, 2021). Az NMHH évente közzéteszi a társadalmi sokszínűség jelentését, amelyben elemzik, hogy a hazai médiaszolgáltatók mennyire jelenítik meg a különböző társadalmi kisebbségeket, a médiában bemutatott kép mennyire sztereotipizált, illetve, hogy milyen kontextusban jelennek meg az érintett témák. A 2012-2018 közötti elemzésben az LMBTQI+ téma civil szervezetek reprezentációja kapcsán az NMHH azt találta, hogy évről évre a legkevésbé reprezentált kisebbségről van szó (NMHH, 2018). 2018 óta azonban nem kerül bele az LMBTQI+ kisebbségi csoport médiamegjelenésének vizsgálata a jelentésbe. A Háttér Társaság
megbízásából jelenleg zajlik egy médiaelemzési kutatás (Médiaelemző kutatót keresünk!, 2024), melynek eredménye még nem érhető el nyilvánosan. Az elmúlt évtizedekben jól látható trend, hogy egyre több kutatás foglalkozik az LMBTQI+ közösség médiareprezentációjával, kiemelten az Egyesült Államokban és Kanadában. Ezek a kutatások túlnyomó részt a „queer”, a „transznemű” és az „LMBTQ” identitásokra fókuszálnak, ezzel háttérbe szorítva egyéb identitásokat, mint az aszexuális vagy a nem-bináris identitást (Yih&Leong, 2024).

Kutatás célkitűzései:  A kutatás célja az, hogy feltárja a 2021-2024 közötti időszakban, hogyan alakult az LMBTQI+ témák említése az online hír- és bulvár portálokon (24.hu, 444.hu, Blikk, HVG, Index, Origo, Ripost, Telex). A kutatás a következő kérdésekre keresi a választ:
1. Vannak-e jellemzően kormánypárti és kormánykritikus média által használt kifejezések az LMBTQI+ témában, és ha igen, mik ezek a kifejezések? Hogyan változnak ezek az idő múlásával?
2. Milyen gyakran és hogyan említi a bulvár és a mainstream média az LMBTQI+ témákat? Hogyan változnak ezek az idő múlásával?
3. Az egyes szexuális orientációk és nemi identitások (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer, interszex, aszexuális) milyen gyakran jelennek meg? Ezek hogyan változnak az időben? Különbözik-e a kormánypárti és a kormánykritikus
média szóhasználata, illetve az említés gyakorisága?
4. Milyen kontextusban és milyen szentimenttel (pozitív, negatív, semleges) jelennek meg az LMBTQI+ témák?

Módszertan: A kutatáshoz a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpontban zajló V4 Media Slant projekt adatbázisát használom (Visegrad Media Slant), amelyben a főbb, magyarországi digitális médiában ismert közéleti és bulvár híroldala található (24.hu, 444.hu, Blikk, HVG, Index, Origo, Ripost, Telex). A kutatás a 2021.03.29-2024.03.28. közötti idősávot öleli fel a 444.hu, a Blikk, a HVG, az Index, az Origo és a Ripost esetében, 2021.03.29-2023.03.01. között a 24.hu-nál, és 2020.10.01-2024.03.28. között a Telexnél. Az adatokat a társadalomtudományokban gyakran használt R programozási nyelv segítségével elemzem (Sebők 2021, Bene 2024). A szakirodalomra és a korábbi kutatásokra építve az alábbi kulcsszavak alkotják az elemzéshez használt szótárat: Gender, LMB, LMBT, LMBTQ, LMBT+, LMBTIQ, LMBTQIA, leszbikus, meleg, melegség, transz, cisz, biszexuális, transznemű, aszexuális, transzgender, interszex, queer, nemi identitás, családvédelem, a család az család, woke, gender ideológia, antigender, családbarát törvény, pedofiltörvény, TERF, melegházasság, szivárvány család, identitás, orientáció, heteroszexuális (?), azonos nemű, homofób, transzfób, Magyarország Mindenkié, drag, pánszexuális, melegtörvény, coming out, pedofil, buzi, homokos, genderbarom, genderterror, aromantikus, pánszexuális, demiszexuális, heteronormativitás, ciszhetero, genderfluid, afab, amab.
A szótár segítségével a különböző média-platformokról összehasonlító elemzés készül a kutatási kérdések mentén. A 4. kutatási kérdéshez szentiment-elemzést (Liu & Zhang, 2012) végzek.

Előzetes eredmények: Az előzetes eredmények alapján várható, hogy a hírportálok és a bulvár portálok között jelentős különbség mutatkozik majd az említések száma, illetve tartalma között. Míg a hagyományosan kormánykritikus oldalakon (Telex, 24.hu, HVG) gyakrabban említik az LMBTQI+ témákat, és pozitív vagy semleges szentiment társul hozzájuk, addig a kormánypárti (Index, Origo) és a bulvár portálokon (Blikk, Ripost) inkább a negatív szentiment, és a pejoratívabb szóhasználat jellemző. A narratívát tekintve a kormánykritikus oldalakon inkább a törvényváltozásokhoz és a kormány diszkriminatív intézkedéseihez kapcsolódóan jelenik meg a téma, míg a kormánypárti és bulvár oldalakon a közéleti eseményekhez és a civil szervezetek munkájának kritikájához köthetően.