A nők megjelenítése és szerepe az alsó tagozatos etikatankönyvekben
A szerzők szakirodalmi áttekintéséből kiderül, hogy a világ legkülönbözőbb országaiban kutatók, (oktatás)politikusok már több évtizede célként fogalmazták meg, hogy a tankönyvekben és gyermekkönyvekben a társadalmi nemek szempontjából modern, korrekt és érzékeny képet szükséges és kívánatos konstruálni a fiatal generáció számára a világról. Ezt a célt az ezirányú törekvések és próbálkozások ellenére egy nemzetközi összehasonlító kutatás szerint nem, vagy csak csekély mértékben sikerült elérni, ugyanis a kutatások eredményei szerint a tankönyvekre és gyermekkönyvekre napjainkban is jellemző a nők alulreprezentáltsága, a tradicionális sztereotípiák alkalmazása a munka és az otthon világában, de a nyílt diszkrimináció már ritkán fordul elő. A kutatók szerint a tankönyvek tehát, mivel erőteljesen hagyatkoznak a társadalmat átható nemi sztereotípiákra, konzerválják is a férfiakról, de legfőképpen a nőkről kialakult képet a felnövekvő generációban, ezzel esélyt sem adva a változó, „új” nemi szerepekről való kommunikációnak.
A vizsgálat során a szerzők kutatási kérdései az alábbiak voltak: 1. Miként jelennek meg a nők a választott erkölcstankönyvekben? 2. A vizsgált tankönyvek mint taneszközök, mennyiben valósítják meg a NAT-ban megfogalmazott alapelveket és célokat? 3. A tankönyvekben tükröződnek-e valamilyen mértékben a korábbi, a nők tankönyvbeli reprezentációjával foglalkozó tanulmányok eredményei vagy javaslatai?
A szerzők két tankönyvsorozatot vizsgáltak: Az én világom és a Beszélgessünk! című sorozatokat, mindkettőt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet adja ki. A tartalomelemzés során a kvalitatív elemeken volt a hangsúly.
A kutatás eredményként megállapítható, hogy a fiúk/férfiak általában felülreprezentáltak a tankönyvekben, ami egybevág a korábbi kutatások eredményeivel is; túlnyomó többségben fehér, középosztálybeli fiúk és férfiak, ezután nők és lányok alkotják a „társadalmat”. A szerzők különösen érdekesnek tartják, hogy habár a vizsgált valamennyi tankönyvet női szerzők írták, a női írók, költők, festők, zenészek kiegyenlítettebb arányú szerepeltetése nem valósul meg. A tankönyvek rejtett tantervében meghatározóak a sztereotípiák: a sértődöttséggel és szeretettel kapcsolatos témák esetében elsősorban nőket ábrázolnak, valamint pedagógusi szerepben kizárólag nőket találunk. Kedvezőtlen jelenség, hogy a vizsgált könyvek implicit módon erősítik a hagyományos nemi szerepeket a nemekhez kapcsolódó sztereotípiatartalmak alkalmazásával.
A szerzők felhívják a figyelmet, hogy a két tankönyvcsalád közül csak az egyikben kapott helyet explicit módon, de összesen csak két feladatban, a változó nemi szerepekkel kapcsolatos diskurzus. A tankönyvi világ diverzitásának arányát leíró számok alapján látható, hogy a nők nem a valós társadalmi arányszámban jelennek meg a tankönyvi teremtett világban. A problémamegjelenítés számbeli aránytalansága pedig arról árulkodik, hogy a modern nemi szerepekből adódó társadalmi konfliktusok a tankönyvek szerint nem érdemelnek nagyobb figyelmet. A szerzők szerint kívánatos lenne, ha a tankönyvek nagyobb figyelmet fordítanának a nemekkel kapcsolatos problémamegjelenítésre és tárgyalásra az androcentrizmus és a nemi polarizáció megszűntetésével, így nem csupán a változó női, de a változó férfi társadalmi szerepek is nagyobb hangsúlyt kaphatnának a szocializációs folyamatban.
A cikk itt olvasható: A nők megjelenítése és szerepe az alsó tagozatos etikatankönyvekben
Peák Boglárka, Czachesz Erzsébet
Forrás: PPK Hírek
A kép forrása: Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat